"Sütés nélküli" piskótatekercs

Még mielőtt valaki azt hinné, hogy egy nyers piskótatekercsről lesz szó, inkább elmondom, hogy ez annyiból sütés nélküli, hogy nem nekem kellett megsütni :) Hát jó is ez! Ugye ti is így vagytok vele? Ezúttal Édesanyám került fakanálközelbe a blogon. Azt mondta feltehetem. Szóval övé az érdem, én csak ettem és gyorsan kattintottam párat, még mielőtt ezt az utolsó hármat is felfaltam volna.

Biztos mindenkinek van kedvenc süteménye. Én sokáig azt hittem, hogy nekem nincs, mert én mindenevő vagyok desszert téren. Régebb hol a négerkocka, hol a darázsfészek vagy a kétszínű kifli volt az amit kértem, ha Besztercére utaztunk. De az elmúlt egy-két év már mindig a barackos piskótatekercsről szólt. Szóval Ő lett az abszolút kedvenc. Aztán már annyira, hogy ahányszor szüleim jönnek már biztosra veszem, hogy Édesanyám hoz egyet. Jól meglepődnék ha következőre nem hozna!

A klasszikus recepthez képest a kedvemért változtatott nem is olyan régen. Belecsempészett nádcukrot és teljes kiőrlésű lisztet. Szerintem sokkal jobb lett! Puhább, nem szárad ki napokkal később sem (ezt csak akkor tudtuk meg, mikor utaztatta, különben ritkán kerülgetjük ezt napokig!)

Hozzávalók (1 tekercshez, 28*40 cm-es tepsibe):

5 tojás

1 ek víz

3 ek nádcukor

2 ek cukor

3 púp. ek teljes kiőrlésű liszt

2 púp. ek finomliszt

1 baracklekvár (kb. 300 ml)

Szétválasztjuk a tojásokat. A fehérjét a vízzel és cukrokkal kemény habbá verjük. Hozzáadjuk a tojás sárgákat és azzal is felverjük. Beleszitáljuk a liszteket, homogénre keverjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe kanalazzuk és elsimítjuk. Előmelegített 150 fokos sütőben negyedóra alatt megsütjük. Ha megsült vizes konyhatörlőre tesszük és feltekerjük még melegen. Bőségesen megkenjük lekvárral. És innentől kezdve már csak azzal kell foglalkozni, hogy nehogy mások megegyék előlünk! :)

Chocolate chip cookies

Otthon jártunk Erdélyben. Nagyszüleimhez vittük Kristófot. Mindenki nagyon örült neki. Otthoniaknak sütöttem ezt a kekszet. Jó volt kicsit találkozni rokonokkal, barátokkal. Bár ilyenkor mindig kevés az idő...hihetetlen gyorsan elrepül.

Hozzávalók (kb. 30-40 darabhoz)

100 g vaj vagy margarin

150 g nádcukor

1 tojás

csipetnyi só

1 csapott kávéskanál szódabikarbóna

180 g liszt

75 g csoki (csepp formájú)

A vajat a mikróban megolvasztjuk majd a nádcukorral összekeverjük. Hozzáadjuk a tojást és a száraz hozzávalókat (liszt, só és szódabikarbóna). Végig gépi mixerrel dolgozunk. Végül a csokit is belekeverjük. A sütőt előmelegítjük 175 fokra. Sütőpapírral bélelt tepsibe fél teáskanálnyi masszát kanalazunk jó távol egymástól, mert a gombócok szétfolynak. 10-13 perc alatt aranybarnára sütjük. Sütőpapíron hagyjuk kihűlni. Reggelire krémes joghurttal tökéletes. 

Én egy adagot margarinnal is sütöttem, mert van a családban olyan aki nem eszik tejterméket. Azzal is finom lett.

Kókuszos palacsinta

Nem mai darab ez. Bár ma is szívesen megettem volna. Csak ne nekem kelljen megsütni ebben a melegben. Csupa kókusz palacsinta ez, juharsziruppal tálalva. Anyukámnak készült, még amikor nálunk járt májusban.

"Csokipudingos" cseresznyetorta

A mai hőségben nem volt kedvem a sütőt bekapcsolni, viszont vágytam valami édesre. Naná! elvégre nagyon nagyon édesszájú vagyok :) Szívesen kihagyom a komplett ebédet, csak desszert legyen...na jó, azért egy finom leves is jöhet. De visszatérve a tortához ezúttal vegánt próbáltam összehozni. Szóval semmi tej és semmi tojás. Hát elég nehéz dolga van ilyenkor az embernek (legalábbis én ezt éreztem). Biztos a tapasztalt vegánoknak más a véleményük. Ti hogy vagytok ezzel? Tudnátok tojás és tejtermék nélkül élni? Én úgy érzem nem...nekem kell a tej, valahogy nem elégszem meg rizstejjel, szójatejjel, kókusztejjel, mandulatejjel meg a társaival. No meg a sajtok! Azokról sem tudnék lemondani.

Abból indultam ki, hogy nagyon finom céklás, répás, cukkinis és avokádós, sőt (adzuki) babbal készült sütemények, torták léteznek. Akkor miért ne lehetne például karfiollal tortát készíteni? Ha valakinek ez meghökkentő, akkor próbálja ki avokádóval, azzal is nagyon finom lehet garantáltan!

Hozzávalók (16 cm-es tortához):

Tortaalap:

100 g teljes kiőrlésű keksz (tojás és tejmentes)

20 g őrölt mandula

50 pálmazsír 

Krém:

1/2 kisebb főtt karfiol (kb. 400 g)

100 g étcsokoládé

2 ek kakaó

1/2 tk fahéj, 1/4 tk kardamom

3 ek nád porcukor

Cseresznye:

300 g magozott félbevágott cseresznye

2 ek nádcukor

egy kevés fahéj és kardamom

A kekszet zacskóban összetörjük (vagy daráljuk). Hozzáadjuk az őrölt mandulát és az olvasztott pálmazsírt. Tortakeretbe helyezzük és jól belenyomkodjuk. Hűtőbe tesszük, amíg a krém készül.

A főtt karfolt alaposan lecsöpögtetjük majd botmixerrel pürésítjük és tovább csöpögtetjük, hogy minél kevesebb víz maradjon benne. Hozzáadjuk az olvasztott csokit, kakaót, porcukrot és a fűszereket. A kekszes alapra kanalazzuk, majd hagyjuk megdermedni több órát hűtőben. Sőt szeletelés előtt érdemes a fagyasztóba helyezni fél órára.

A cseresznyét a cukorral és fűszerekkel egy lábosban felforraljuk. Mielőtt a tortára kerülne leszűrjük a cseresznyét. Csak tálaláskor tegyük rá a tortára.

Vajas keksz, azaz sablé

A sablé egy nagyon omlós keksz, ami csak úgy olvad a szánkban. A linzerhez képest sokkal több vajjal készül. Szinte a lisztet megközelítő mennyiségű vajra van szükségünk (a linzernél ugye liszt mennyiséghez képest kb. fele annyi vaj). Egyszerű teasütemény ez. Mi reggelire ettük tea és tejeskávé mellé.

Hozzávalók (kb 25-30 darabhoz):

250 g tönköly finomliszt

200 g vaj

100 g nád porcukor

csipetnyi só

2 tojássárgája

A vajat daraboljuk apróbb kockákra és hagyjuk szobahőmérsékleten puhulni egy keveset. A porcukrot szitáljuk egy tálba, adjuk hozzá a sót és a tojások sárgáját majd a vajat is. Kezdjük el összedolgozni. Szitáljuk hozzá a lisztet is. Amint összeállt a massza tegyük hűtőbe 1 órára legalább, hogy egyszerűbb legyen vele dolgozni. 

Nyújtsuk 2-3 milliméternyire a tésztát majd szaggassuk ki, esetleg kézzel formálhatunk kis golyókat és kanállal lapíthatjuk azokat majd villával mintázhatjuk (ez esetben akár 4-5 mm vastagságú is lehet). Érdemes a hűtőből mindig egy kevés tésztát kivenni, hogy ne melegedjen a pulton, mert akkor nehéz lesz vele dolgozni. Én egy kevés nádcukorral megszórtam a kekszek felületét. Süssük 170 fokon 6-10 percig (mérettől, vastagságtól függően). Amint egy kis színt kap ki is vehetjük, nem kell aranybarnára sütni. 

 Recept forrása: Michel Roux: Tészta varázs

Málnás-kókuszos panna cotta

Ez a receptem a Recept&Rejtvény magazinban jelent meg korábban. Itt is köszönöm a szerkesztőknek, hogy rám is gondoltak. A magazinban pedig a rólam készült képet Reninek köszönhetem.

Hozzávalók 4 főre (4*2 dl-es pohárba):

400 ml kókusztej (1 konzerv)
250 ml tejszín
500 g málna
9 tk (5+4 tk) nádcukor
4 tk zselatin (2+2 tk)
1-2 evőkanálnyi kókuszchips

Elkészítjük a panna cottat: egy lábosban felforraljuk a kókusztejet és a tejszínt, hozzáadunk 5 teáskanálnyi nádcukrot és 2 teáskanálnyi zselatint. 1-2 percig lassú tűzön forraljuk, majd elzárjuk a tüzet. Egy keveset hűlni hagyjuk a lábosban. Addig négy poharat egy tepsibe vagy dobozba féloldalasan helyezünk el majd még mielőtt dermedni kezd a panna cotta a 4 pohárba elosztjuk.

Amíg dermed a pohárban a panna cotta elkészítjük a málnazselét. 500 g málnából hagyunk néhány szemet dekorálni, a többit botmixerrel pépesítjük. Szűrő segítségével eltávolítjuk a magokat. A málnapüréhez hozzáadunk 4 teáskanálnyi cukrot valamint 2 teáskanálnyi zselatint és lassú tűzön felforraljuk.

Ha megdermedt a kókuszos panna cotta akkor a poharakat megdöntött helyzetükből felállítjuk. Ráöntjük a málnazselét és hűtőben dermedni hagyjuk. Hidegen tálaljuk. Szórunk rá egy kevés kókuszchipset és tehetünk rá málnaszemeket.

Diós karfiolkrémleves

Nem VKFre készült ez a leves, hanem hetekkel ezelőtt főztem gyors ebédnek. Aztán úgy vagyok vele talán mégis belefér a fehér kategóriába. Spanyol viaszt nem fedeztem fel a dió-karfiol kombinációval, ugyanis mikor már a képeket szerkesztettem rákerestem kíváncsiságból és hát meglepetésemre millió diós-karfiolleves van a neten (főleg külföldi oldalakon). De annyiból talán másabb, hogy ez a karfiolleves recept nem azzal kezdődik, hogy vegyünk egy hagymát és olajon pirítsuk üvegesre...félreértés ne essék, semmi bajom az olyan levesekkel, csak most valami egyszerűbbre vágytam.

Hozzávalók (4 főre)

1 kisebb karfiol

1+1 tk só

1 tk szódabikarbóna

frissen őrölt bors

3-4 ek dióolaj

100 ml tejszín

zöldségalaplé (ennek hiányában víz)

1-2 marék darált dió megpirítva

néhány dióbél

A karfiolt rózsáira szedjük és alaposan megmossuk. Egy nagyobb fazékban vizet forralunk. Beleszórjuk a szódabikarbonát és 1 teáskanálnyi sót. Amint forr beletesszük a karfiolt és puhára főzzük. Leszűrjük, átmossuk majd pürésítjük a karfiolt. Fűszerezzük (só, bors) és felöntjük zöldségalaplével. Hozzáadjuk a dióolajat és tejszínt majd felforraljuk. Végül a már megpirított darált diót (én mikróban pirítottam) is beleszórjuk. Dióbéllel megszórva tálaljuk. 

Zöldcitromos vajhal ricottás karalábépürével és petrezselyemmártással

A Vigyázz, kész, főzz! egy virtuális kulináris játék melynek nincs nyereménye, hanem a részvétel a fontos és a kreativitás. A 49. fordulónak Noémi a háziasszonya. Az általa kiválasztott téma a fehér ételek. Annyi engedmény azért van, hogy még egy színt belecsempészhetünk a fehér mellé. Én a zöldet választottam.

Amikor a fehér ételeken agyaltam, be kell vallanom, hogy desszertek sorozata jutott eszembe. Azt szerintem igen könnyű megvalósítani, hiszen ott van a tejszín, krémsajt, tojásfehérje vagy éppen a túró. És a csodaszép fehér macaronokról még nem is beszéltünk :)

No de próbáltam Noémi kérésének eleget tenni és valami sós ételt hozni. Hétvégén metróban vajhalat találtam. Aztán meg a 13. kerületi termelői piacon (érdemes elnézni oda vasárnaponként délelőtt) gyönyörű karalábék voltak. Meg sokminden más!

Így készült ez a gyors ebéd. Mostanában mindent pürésítek, lassan úgy néz ki felkészülök Manóm evőkorszakára :DDD

Hozzávalók 6 főre:

1 csokor petrezselyem

10-15 ek zöldségalaplé (ennek hiányában víz)

5 ek tejszín

kávéskanálnyi vaj

só, bors

6 szelet vajhal

1 zöldcitrom (lime)

só,fehérbors

4 karalábé

4 ek ricotta

só,fehérbors

Elkészítjük a petrezselyemmártást. Én a Szakácsok könyvében található recept alapján készítettem (ott vízitormásat készített a szerző).

A csokor petrezselymet megmossuk majd a vastagabb szárrészeket eltávolítjuk. Vízforralóban vizet forralunk, majd a petrezselyemre öntjük és fél percig benne hagyjuk, majd szűrőben lecsöpögtetjük és jéghideg vízbe mártjuk (blansírozás). Hagyjuk szűrőben lecsöpögni, vagy gézbe burkolva csavarjuk ki.

Tegyük a petrezselymet, zöldségalaplevet (vagy vizet) és tejszínt egy lábosba. Főzzük lassú tűzön 7 percig. Amennyiben a zöldségalaplé (víz) nagyon elfő pótoljuk azt. Helyezzük turmixgépbe és pürésítsük. Sűrű szűrőben passzírozzuk át. Forraljuk fel, adjuk hozzá a vajat és fűszerezzük.

Ezzel párhuzamosan sós vízben főzzük meg a felkockázott karalábét. A ricottát szűrőbe helyezzük, hogy a fölösleges folyadék távozzon belőle. A karalábékockákat és ricottát pürésítjük. Fűszerezzük.

A vajhal szeleteket szárazra töröljük. Egy fél zöldcitrom levét ráfacsarjuk. A zöldcitrom másik felét tálaláskor használjuk fel. Egy serpenyőt felhevítünk, csöpögtetünk bele egy kevés olívaolajat majd lassú tűzön a halszeletek mindkét oldalát megsütjük (oldalanként kb fél-egy perc alatt).

A halat a ricottás karalábépürével és petrezselyemmártással tálaljuk.

(Kristófom már nagyon elégedetlenkedett, úgyhogy bocsánat a tálalást gyorsan meg kellett oldjam, ezért nem a legszebb :( ) 

Tojásos, csirkemájas szendvicskrém

Korábban már szerepelt csirkemájkrém a blogon. Aztán egy nagyobb szünet után ismét készült nálunk csirkemáj (úgy, hogy most én is bátran ettem). Állítólag kismamáknak nem javasolt a túlzott májfogyasztás egyrészt mert méregtelenítő szerv és viszonylag sok fehérje anyagcsere bomlástermékeit tartalmazza, másrészt a magas A vitamin tartalma magzatkárosodást okozhat. Minden esetre ha egy kismama minden ilyet betart a végén semmit nem ehet :) csak kenyeret és vizet! :D

Ezúttal egy kis tojással dobtam fel. Mindkét verzió igen jó. Érdemes kipróbálni.

Kókuszkocka torta

Édesanyám sokszor készített otthon kókuszkockát. Bátyám kedvence volt. Amikor elkértem tőle a receptet mondta is, hogy milyen régen készített már tesómnak. Így most virtuálisan küldök neki :)

Anyukám klasszikus receptjét kissé átalakítottam, mert én kókuszlisztet is belecsempésztem és ahogy szoktam ezúttal is tönkölyliszttel sütöttem. Leírom az eredeti arányokat is, ha netán valaki úgy sütné meg. De biztos vagyok abban, hogy minden háztartásban megvan a jól bevált, klasszikus kókuszkocka recept :)